A legtöbb kutyás oldal igyekszik segítséget nyújtani a kutyásoknak abban, hogyan fárasszák le otthon az ebeket, ezzel is minimalizálva a külvilágba járás szükségességét.
Én is megpróbálkozom néhány egyszerű feladat bemutatásával, amikkel gyorsan, könnyen elfáraszthatjuk kedvencünket szellemileg. Különösen hasznos ez azoknak, akik lakásban tartanak kutyát, így a kertben labdázás nem opció. Természetesen úgy ahogy a kert sem helyettesíti a rendszeres sétát, az otthoni lefárasztás sem. Ezekben a nehéz időkben viszont törekednünk kell arra, hogy a lehető legkevesebb időt töltsük a lakhelyünkön kívül.

A klikker

Először is, érdemes megtanítanunk a kutyát (illetve előbb magunkat) a klikker helyes használatára. Tudjátok, ez az a kis kattogó izé, amivel trükköket tanítanak a kutyáknak. Különösebben mélyen nem szeretnék erről írni most (akit érdekel javaslom Karen Pryor Klikkerképzés című könyvét), de nagyon fontos hogy ismerjük a dolog tudományos hátterét ahhoz, hogy megfelelően használjuk a klikkert.

A klikkerezés egyik alappillére a feltételes reflex kialakítása a kutyában. Pavlovi reflexként talán ismerősebben hangozhat, ez az a sztori amikor Ivan Petrovics Pavlov megfigyelte, hogy a kutyákban az etetést megelőző villanykapcsolásra / csengetésre megindul a nyálelválasztás. Ezért az apró trükkért 1904-ben orvosi Nobel-díjban részesült, tehát azért mégiscsak nagy dolog ez.

A feltételes reflex nagyon leegyszerűsítve a következőként működik: adott egy feltétel nélküli reflex, amely egy megfelelő ingerre feltétel nélkül kiváltódik. Ez jelen esetben az, hogy a táplálék hatására a kutyában megindul a nyálelválasztás. Ez egy veleszületett, állandó tulajdonság, és mindig azonos módon zajlik le. A feltételes relfex ezzel ellentétben egy adott ingerre (csengő vagy jelen esetben klikk) csak akkor váltódik ki, ha a feltételes ingert több alkalommal feltétlen ingerrel (kaja). Leegyszerűsítve a kutya megtanulja, hogy az adott feltételes inger (klikk) egy feltétlen ingert (kaja) jelent.

Klikkerezni tehát úgy tudunk a kutyával, ha megtanítjuk őt a klikker használatára, és számos alkalommal megmutatjuk neki, hogy a klikk azt jelenti hogy jutalomfalatot fog kapni, tehát amit csinál éppen az jó.
Nagyon fontos, hogy a feltételes reflex kialakításához nyugodt környezetre van szükség, hogy a kutya tudatos figyelmét a gazdira tudja irányítani. Ezen kívül a kutya belső ingereit is minimalizálnunk kell (értsd vizeletet és bélsarat ürítsen az eb, illetve igyon is), mert egy olyan kutyával aki nem tudja eldönteni hogy bepisiljen vagy szomjan haljon rettentő nehéz dolgozni.

Megfelelő ismétlésszám (némely kutyánál 5-10, másoknál 50-100, de vannak mégextrémebb esetek is) után a kutyában kialakul a feltételes reflex (tehát klikk -> kaja), így már elkezdhetünk dolgozni is. Fontosnak tartom, hogy minden klikkeres munka előtt elevenítsük fel a kutyában az alapot, tehát az első néhány alkalommal, amíg a kutya tudatos figyelmét össze nem szedjük, kapjon a kutya feladat nélkül klikk hangra falatot. Később az első feladat lehet a szemkontaktus felvétele, esetleg összeköthetjük vezényszóval is ('Ide!' vagy 'Figyelj!'), de ne mint borjú az újkapunak menjünk neki, nem fog a kutyánk nulláról hátrafele kétlábon szaladva cigánykereket hányni.

A klikkeres tanulás másik alapja az ún. operáns kondícionálás. Mivel ez ha lehet mégtumányosabban hangzik, mint a feltételes reflex, szintén amennyire lehet leegyszerűsitve adok rá magyarázatot. Az operáns kondícionálás során a kutya 'operál', tehát magatartás formákat ajánl fel a célja (klikk -> jutalomfalat) elérése érdekében. A gazdi a magatartásformákat figyeli, és a kívánt magatartást 'kondicionálja', (klikk -> falat átadása a kutyának). Ilyenformán a kutya rájön, hogy milyen magatartást várunk tőle, aminek a megjelenési valószínűsége a kondícionálásnak köszönhetően a jövőben nőni fog (Edward Lee Thorndike Effektus törvényének értelmében).

 // Fontos megjegyzés: az operáns kondícionálás sok mindenre használható és sok mindenre nem. Lényege hogy a kutya ajánlja fel a magatartást, és mi azt elfogadjuk, vagy nem fogadjuk el. Értelem szerűen megtanítható vele pl. a szemkontaktus felvétele, vagy egyéb olyan magatartás, amit a kutya egyébként is produkál. A megerősítés hatására ezeket a viselkedéseket gyakrabban fogja produkálni. Ne próbálkozzunk azonban operáns kondicionálással nulláról megtanítani a kutyánkat arra, hogy magától a bal lábunk mellé menetirányunkkal párhuzamosan beüljön, felvegye velünk a szemkontaktust és figyeljen ránk. Az ilyen magatartásformákat irányított operáns kondicionálással tanítjuk, tehát a kutya viselkedését valamilyen módon (falattal, kézzel, lábbal, mutogatással, hanggal) irányítjuk abba az irányba amerre mi azt szeretnénk. //

Tehát már értjük a klikkeres tanulás alapjait. Azért álljon itt röviden összefoglalva:

-az ebnek megtanítjuk mit jelent a klikker hangja. Ehhez ingerszegény környezetre (otthon), megfelelően ingerületmentes állapotban lévő kutyára van szükségünk, aki a tudatos figyelmét ránk tudja irányítani.

-ha az eb már ismeri a klikkert, bemelegítjük minden egyes alkalommal, ezzel megerősítve benne a feltételes reflexet. Eleinte csakúgy klikk -> kaja, vagy koncentrációs gyakorlat közben klikk -> kaja, szemkontaktusra klikk -> kaja.

-klikkerrel operáns kondícionálással célszerű tanítani, tehát a magatartást a kutya ajánlja fel, és mi válaszjuk ki közülük a megfelelőt.

 // Miért operáns? Miért nem irányított operáns, hisz azzal sokkal gyorsabban tanul a kutya? Természetesen segíthetünk is a kutyának a gyorsabb tanulás érdekében. Amennyiben célunk a gyors tanulás. Az operáns kondícionálás alkalmazásának nagy előnye viszont, hogy a kutyának magától kell rájönnie a megoldásra, ezáltal sokkal jobban elfárad. Ez nagyon hasznos akkor, ha össze vagyunk zárva a kutyával egy lakásba, és szeretnénk, hogy egy jó nagyot aludjon, amíg videomeetingelünk a főnökünkkel. //

Alap gondolkozós klikkeres feladatok karantén idejére

Bemelegítő feladat: szemkontaktus

Nagyon hasznos feladat a való életben, ugyanis a kutya tudatos figyelmét vonhatjuk vele magunkra. Célszerű ezzel kezdeni a gyakorlást, és akár vezényszóval is összekötni ('Ide!' vagy 'Figyelj!'). A vezényszó legyen élénk, vidám, ösztönző a kutya számára. Amint a kutya a szemünkbe néz, kapja a jutalmazást, így a jövőben bármit szeretne, a szemünkbe fog nézni. Célszerű a feladatot minél több élethelyzetben használni, a célja, hogy a jövőben a kutya megtanulja, mindenhez a szemkontaktuson keresztül vezet az út. Tehát mielőtt elengedjük pórázról szaladgálni, mielőtt a kocsiból kiugrik, mielőtt az ajtón kiengedjük, és minden esetben a szemünkbe kell néznie. Azt hiszem nem szükséges magyarázat ennek fontosságához.

Feladatok tárgyakkal: érint

Otthon bármilyen tárggyal gyakorolhatunk, legyen az üres vizesflakon, porszívó, összekert jógamatrac, bármi. Nem szükséges szabványos bóját, vagy egyebet beszerezni. Az 'Érint' feladat a szemkontaktus után talán a legegyszerűbb: Célja, hogy a kutya az elé letett tárgyat az orrával érintse meg. Mivel a kutyák kíváncsi természetűek, és életük látszólagos célja minden megszaglászni, szinte biztos hogy ez felkínált tárgyat az eb meg fog érinteni az orrával. Ebben a pillanatban jutalmazva egyre többször fogja megbökni a felkínált tárgyat. Amikor már megtanulta, hogy ez a feladat, összeköthetjük vezényszóval ('Érint!').

Feladatok tárgyakkal: fel

Én üres cipősdobozt használok erre a feladatra itthon, de bármilyen dobozka, hokedli, kisszék vagy egyéb megteszi, amire a kutya a mancsát biztonságosan rá tudja helyezni. A cél, hogy mindkét, vagy akár mind a négy mancsát a dobozra helyezze a kutya. Első körben legyünk türelmesek, és már akkor jutalmazzunk, ha az egyik mancsával megpiszkálja a tárgyat. Ezt a viselkedést is gyakran spontán produkálják a kutyák, így könnyű dolgunk lehet. Ha kellő számban megerősítettük az egymancsos műveletet, a következő alkalommal már megvárhatjuk míg a kutya a másikat is felteszi. Ez lehet hogy nyögvenyelősen megy, mert az eb nem fogja érteni miért nem kap megerősítést ha egyik lábát felteszi, de egy idő után elkezd majd alternatívákat felajánlani (gondolkodik -> fárad) és felteszi a másikat is, esetleg mindkettőt. Ilyenkor öröm, boldogság, klikk->kaja. Vezényszót akkor teszünk hozzá, ha már a kutya érti, hogy mi a feladat.

Feladatok tárgyakkal: mancs

Bármilyen könnyen eldönthető, NEM törékeny tárggyal tanítható. A célja, hogy a kutya az egyik mancsával pacsit adva eldöntse a tárgyat. Üres vizes flakon, felállított összetekert jógamatrac, de akár egy tekercs folpack is megteszi. Amennyiben a 'fel' gyakorlat után tanítjuk, könnyű dolgunk lesz, ugyanis hamar rájön a kutya, hogy a mancsát kell használni. Vezényszó: 'Mancs!', 'Dönt!' stb.

Első körben most ennyi. Tényleg hatékonyan fárasztanak ezek a feladatok, és a legtöbb fejleszthető: növelhetjük a távolságot (a kutya mellettem ül, a tárgyat magunk elé helyezzük 1-1,5 méterre, és előreküldve kell a kutyának megérinteni/rámászni/feldönteni), illetve ha már vezényszót is adtunk a feladathoz egymás után kérhetjük tőle, hogy rögzüljön benne, melyik vezényszóra milyen viselkedést várunk.

FONTOS! - 1: Mindig, csak a kért magatartást jutalmazzuk! Ha a kutyánk már fáradt, ne kérjünk tőle nehéz dolgot, ellenben valami olyant amit már ismer, és jutalmazzunk arra is, hogy a kutyának sikerélménye legyen.

FONTOS! - 2: Új gyakorlatot mindig az elején, kipihent és motivált kutyának tanítsunk, bemelegítést követően. Igyekezzünk kevés kudarcélményt okozni az állatnak, ha látjuk hogy valami nagyon nem megy, próbálkozzunk valami könnyebbel, de jutalmat csak kért, és sikeresen bemutatott magatartásra kapjon (értsd: kerüljük a 'na jólvan kiskutyám fáradt vagy, nem baj itt a falat tessék' jellegű dolgokat, mert így a kutya azt tanulja meg, hogy ha eleget ügyetlenkedik úgyis megkapja amit akar).

Legközelebbre igyekszem még feladatokat összeszedni, illetve más tanulási formát is bemutatni.

Ha olvasnál még ehhez hasonló írást, kövesd az IrigyKutya blogot a Facebookon.